Természtesen a weboldalt is a lehető leghamarabb elkezdtük szervezni az életünkbe, habár néhány évvel ezelőtt nem állt még az informatika olyan szinten mint most. A klasszikus hibát mi is elkövettük, természetesen. Jó sok pénzért készitettünk, egy ugyan tartalomkezelő rendszerrel ellátott honlapot, ami ráadásul a programozó hibájából, design szempontból, erőssen a konkurenciára hajazott, amiért, egy portálon megjelent cikkünk kapcsán kaptunk is a fejünkre. Ugyan tudtunk tölteni fel képet mi is, de nem sok értelme volt. A keresőkben nem is voltunk jelen. És akkor két évvel ezelőtt mellénk állt egy profi. A SZERZETES.
Nemcsak újragondolta a teljes koncepciót, hanem hetek alatt megjelentünk a keresők első oldalán, honlapunk designja havonta frissült, képeinket egy gombnyomással százassával tölthettük fel, és ennek köszönhetően irom és ezeket a cikkeket is. Életünk megkönnyebbült. Ha véletlenül cikkeimben betűhiba, van azért elnézést kérek nem működik a Magyar helyesirás ellenörzőm, ezt a hibát nemsokára orvosolom.
Közben a konkurencia akinek habzott a szája, az első honlapunk láttán mostanra már fényévekkel el van maradva mögöttünk internetes szempontból. Pedig ha tudnák a fiúk mennyire fontos a web még az ipari alpinizmus szempontjából is.
Ipari Alpinizmus
2010. szeptember 15., szerda
Mi is az az ipari alpinizmus?
Szintén a 90 – es évek elején, azok az emberek akik értettek a hegymászáshoz, rájöttek arra hogy ebből lehet egy kicsi pénzt is csinálni. A kezdetek kezdetén néhány olyan munkával kezdték, hogy létra helyett fölmásztak egy magasabb helyre valamilyen kisebb munkát elvégezni, mint például magas fa ágainak levágása. Majd azok akik értettek a kőműves munkához, elkezdtek az alpinizmus segitségével olyan karbantartási munkákat végezni ami kiváltotta az álványozást. Folyamatosan egyre több munka érkezett, alakultak cégek a jobbak elkezdtek egyre többet keresni a rosszabbak pedig nem. Mi ugyan a testvéremmel nem voltunk hegymászók de vállalkozóként láttunk fantáziát a történetben. És elkezdtük összeválogatni a legjobbakat akik már megcsömöröltek konkurens cégek “túlfizetésitől”, vagy éppen nem tudták eladni magukat önhibájukon kivül. Közben öcsém konkrétan beleszeretett a történetbe és most már félelem nélkül fölmászik a legmagasabb torony tetejére is. Én viszont nem, lehet hogy leszakadna a kötél Kettőnk közül ő a sportosabb.
Azt még az elején leszögezem mert ebből indulnak ki a viták, hogy az ipari alpinizmus nem tudja teljesen kiváltani az állványozást de nagy százalákban okosabb döntés, pl. egy templomtorony vagy egy tömbház esetén. És sokkal olcsóbb. Nem beszélve az időmegtakaritásról. Mert az ipari alpinista, egy órán belül amihez a kávé és cigi szünetet is hozzászámoltam már dolgozik, az állványzozás minimum két nap egy templom toronynál például.
Azt még az elején leszögezem mert ebből indulnak ki a viták, hogy az ipari alpinizmus nem tudja teljesen kiváltani az állványozást de nagy százalákban okosabb döntés, pl. egy templomtorony vagy egy tömbház esetén. És sokkal olcsóbb. Nem beszélve az időmegtakaritásról. Mert az ipari alpinista, egy órán belül amihez a kávé és cigi szünetet is hozzászámoltam már dolgozik, az állványzozás minimum két nap egy templom toronynál például.
Bevezetés
Először is szeretnék néhány szót szólni arról hogyan is alakultunk meg. A kilencvenes ésvek elején szinte mindenki vállakozni kezdett az úgynevezett forradalom után. Természetesen nagyrészünk kereskedelmi céget alapitott adott és vett. A törvény akkor még kötelezte az induló korlátolt felelősségü társaságokat, hogy cégnevük tükrözze a tevékenységi körüket. Mivel mi is kereskedelemmel kezdtük, habár akkor már kaccsintgattunk az ipari alpinizmus felé, lettünk Lord Com Impex Kft. És nem Lord Alpin J. Habár mi nem voltunk alpinisták de a cégvezetéshez és a vállalkozáshoz viszont értettünk elkezdtük felmérni a piacot ipari alpinizmus terén. Természetesen megvizsgáltuk a konkurenciát. Néhány éven belül összekovácsoltunk egy ütőképes csapatot, egy működő honlapot és annyi megrendelést hogy megéri ezzel foglalkozni . Oldalunkat folyamatosan frissítjük, elvégzett munkánk minőségére ügyelünk és nem foglkoztatunk, habar az éspitőiparban nagyon divatos, alkoholistákat. S habár sem és sem a testvérem alkatunknál fogva nem vagyunk alpinisták ez nem zárja ki, hogy jól vezessünk egy céget.
2010. június 8., kedd
Szigeteljük a tömbház falait. De hogyan?
Szigeteljük a tömbház falait. De hogyan?
Sokan úgy gondolják, a szigetelés a polisztirén-lapok felragasztásából áll, pedig dehogy. A magánzók nem értenek hozzá, a lakóknak a homlokzat színe fontos.
Szükséges-e a tömbházak falainak a hőszigetelése, és ha igen, miért? Kívül ajánlatos szigetelni, vagy a belső falak szigetelése is elegendő? Érdemes kivárni az Országos Hőszigetelési Programban való részvételt, vagy jobb “magánúton” felragasztani a polisztirén-lapokat? Egyáltalán, érdemes-e egyetlen tömbházlakást leszigetelni?
A probléma gyökere az, hogy az '50-es években épült tömbházak esetében az anyag-, nem pedig az energiatakarékosság volt a fő szempont. Mivel ekkoriban az energiahordozók ára alacsony volt, ezért tervezés során a korábban megszokott, 50-70 centi vastag falakat 25-30 centire csökkentették. Ezek a tégla, BCA vagy betonfalak nem felelnek meg a jelenlegi hőveszteségi normáknak.
Nem a polisztirén-lapok felragasztása a lényeg
A gyengén szigetelt épületek, illetve azok utólagos szigetelése nem romániai sajátosság; Európa-szerte sok országban futnak az Országos Hőszigetelési Programhoz hasonló programok, melyek célja energiatakarékossá tenni az épületeket – a hőszigetelés korántsem csupán a polisztirén-lapok felragasztásából áll.
Egy tömbházlakás energiamérlege
Romániában az EU-átlagnál kétszer több energia fogy melegvíz- és fűtésre. Egy átlagos, a 70-80-as években épült tömbházlakás energiamérlege a következőképpen alakul:
fűtés 55%
villany 14%
földgáz 10%
meleg víz 21%
A szakszerű eljárás során első lépésben felmérnek minden energiahordozót, ami az épületbe bekerül: villanyt, földgázt, meleg vizet, fűtőanyagot – ezt aztán lebontják, megvizsgálva, hol a legnagyobbak a veszteségek. Felmérik például a szabadban futó meleg víz-csövek veszteségeit, illetve megvizsgálják az épület falainak szerkezetét és a statikai állagát. Ez alapján pedig kiszámítják, milyen vastagságú kell legyen a külső szigetelés ahhoz, hogy elérjék a kormányprogram által előírt 100 Kw/négyzetméter éves energiaszükségletet.
Persze annál jobb, minél vastagabb a szigetelés, csakhogy a kezdeti befektetés többe is kerül. Épp ezért érdemes utánaszámolni, és megtalálni azt az optimális vastagságot, ahol a leggyorsabban megtérül a befektetés. A munkálatok következő lépése a szigetelés elkezdése – és ez korántsem csak a külső falakra korlátozódik: a hőveszteség legnagyobb hányada (30-40 százalék) a tetőn keresztül távozik, ezért annak a szigetelése nagyon fontos. Szigetelik továbbá a legalsó szintet, a tömbházban futó meleg vizes csöveket, és hővédő ablakokra cserélik a hagyományos ablakokat.
Termofotográfiával ellenőrzik, hogyan alakulnak a hőveszteségek
A falak polisztirénnel való burkolása sem annyira egyszerű, mint azt gondolnánk A falnak egészségesnek kell lennie, tehát a morzsolódó vakolatot először javítani kell. Nem mindegy aztán hogy a külső hőmérséklet hogyan alakul a lapok felragasztásakor (minimum 5, maximum 26 Celsius fok engedélyezett, másképp a ragasztóanyag megrepedezik), az ablakok körül pedig úgy kell darabolni a polisztirént, hogy a repedések kialakulását megakadályozzák. A rögzítés módja sem mindegy: a lapok egyszerűen leeshetnek az évek során, egy-egy nagyobb szélviharban.
A munkálatok végén ellenőrzik is a szigetelés minőségét: termofotográfiát készítenek, melyen elemzik a hőveszteségeket. A munkálatokat kizárólag minőségbiztosítással rendelkező cégek végezhetik, a munkát mérnök vezeti, a megrendelő részéről pedig műszaki ellenőr felügyeli. Ez a procedúra minden, az Országos Hőszigetelési Programban részt vevő tömbház esetén.
A kormány által indított program egyedüli hátránya, hogy senki nem tudhatja biztosan, mikor “kerül sorra”. Ennek oka az, hogy munkálatok összértékének 80 százalékát a kormány, illetve az önkormányzat finanszírozza, ami azt jelenti, hogy a a kivitelezés mindig függ az épp rendelkezésre álló pénzösszegtől. Idén például tudomása szerint 23-24 tömbházat szigetelnek a program keretein belül Kolozsváron.
A kormányprogrammal párhuzamosan sokan “saját szakállukra” elkezdték szigetelni a tömbházaikat, illetve a saját lakásaikat. Ha a polisztirén-lap elég vastag és megfelelően van rögzítve, ha nem is olyan hatásos mint egy teljes körű szigetelés, mindenképpen pozitív változást idéz elő.A magán úton dolgozóknak – hogyha nem végeznek számításokat a szigetelés megkezdése előtt – “biztos ami biztos” alapon a 10-15 centi vastag lapokat kellene felragasztaniuk. A vékonyabb lapok nem biztos hogy kellőképp szigetelnek majd, sőt, előfordulhat hogy a szigetelt lakás falai penészedni kezdenek.
További szempontok
- Nyugat-Európában nem polisztirénnel, hanem poliuretán habbal szigetelnek. Utóbbi előnye, hogy 25 százalékkal gyorsabbak a munkálatok, a poliuretán hab garanciaideje a polisztirén duplája (20 év) és kétszer jobban is szigetel
- felmerül, hogy a hőközpontok veszteségeit ki fogja finanszírozni, hogyha minden tömbházat leszigetelnek? Várható, hogy a hőközpontok jövedelmei megcsappannak
- a tömbház alapos felmérése nélkül elvégzett szigetelés a frissen festett homlokzat mögé rejtheti az épület strukturális gyengeségeit, melyek így kijavítatlanok maradnak
Érdemes odafigyelni arra, hogy a lapokat szakszerűen rögzítse a kiválasztott cég. Azért fontos az ellenőrzés, mert az ilyen szolgáltatásokat ajánló vállalkozások túlnyomó részének semmilyen tapasztalata nincsen szigetelések terén. A munkások nem rendelkeznek szakképesítéssel, és rendszerint mérnök sem felügyeli a munkát. Sem a tetőt, sem pedig a csöveket nem szigetelik, nem tartják be a törvényes előírásokat, és ennek ellenére ugyanolyan árban dolgoznak, mint amennyiért az Országos Hőszigetelési Programban részt vevő tömbházakat szigetelik.
A sufnicégek nem értenek hozzá
Ezek a cégek rendszerint adnak ugyan néhány év garanciát az elvégzett munkára, de kérdés, hogy a kivitelezőt 2 év múlva meg lehet-e majd találni; ugyanígy nem biztos, hogy a vállalkozásnak lesz majd pénze újraszigetelni egy rosszul szigetelt tömbházat. “A legjobb garancia a becsületesen elvégzett munka” a lakók sem igen tudják, mi a szigetelés lényege: az erről szóló gyűléseken sokszor az egyedüli vitatéma az, hogy milyen színűre fessék majd a leszigetelt falakat. Az a közkeletű vélekedés, hogy a polisztirén-lapok felragasztásával le van tudva a tömbház hőszigetelése
Ami a falak belső szigetelését illeti, ennek egyedüli előnye, hogy kényelmes: nem kell több emeletnyi magasságban, állványokon dolgozni, hanem akár saját kezűleg is megcsinálhatja bárki. A belső szigetelésnek a nagy hátránya ugyanakkor, hogy többé nem hasznosulhat a falak hőtároló képessége: a fal nem fűti vagy hűti többet a szobát, hiszen szigetelve van.
A tömbház szigetelésére azonban mindenképpen érdemes pénzt költeni. A jelenlegi energiaárakkal a befektetés átlagosan 7 év alatt megtérül. A szigetelés szavatossági ideje 10 év, azonban ez nem azt jelenti, hogy egy szakszerűen rögzített burkolat 10-15 év múlva tönkremenjen. A polisztirén élettartama gyakorlatilag korlátlan, tehát a szigetelést hosszútávú befektetésként lehet kezelni.
Az eredmény: 50%-al kevesebb energiafogyasztás
Nyugat-Európában az 1973-as energiaválság után kezdődtek az országos szintű szigetelési munkálatok. A hatóságok különféle adókedvezményekkel, állami kölcsönnel, illetve olcsóbb energiaárakkal vették rá a lakosságot, hogy szigeteljék az épületeket. Az eredmény:
2001-ben Németországban 65%-al kisebb volt az energiafogyasztás, mint 1978-ban. 1994-ben Olaszországban 40%-al volt kisebb az energiafogyasztás az 1978-as adathoz képest. 1997-ben Ausztriában 55%-al volt kisebb az energiafogyasztás, mint 1984-ben, 2001-re Franciaországban 60%-al sikerült csökkenteni az energiafogyasztást, 1974-hez képest.
Sokan úgy gondolják, a szigetelés a polisztirén-lapok felragasztásából áll, pedig dehogy. A magánzók nem értenek hozzá, a lakóknak a homlokzat színe fontos.
Szükséges-e a tömbházak falainak a hőszigetelése, és ha igen, miért? Kívül ajánlatos szigetelni, vagy a belső falak szigetelése is elegendő? Érdemes kivárni az Országos Hőszigetelési Programban való részvételt, vagy jobb “magánúton” felragasztani a polisztirén-lapokat? Egyáltalán, érdemes-e egyetlen tömbházlakást leszigetelni?
A probléma gyökere az, hogy az '50-es években épült tömbházak esetében az anyag-, nem pedig az energiatakarékosság volt a fő szempont. Mivel ekkoriban az energiahordozók ára alacsony volt, ezért tervezés során a korábban megszokott, 50-70 centi vastag falakat 25-30 centire csökkentették. Ezek a tégla, BCA vagy betonfalak nem felelnek meg a jelenlegi hőveszteségi normáknak.
Nem a polisztirén-lapok felragasztása a lényeg
A gyengén szigetelt épületek, illetve azok utólagos szigetelése nem romániai sajátosság; Európa-szerte sok országban futnak az Országos Hőszigetelési Programhoz hasonló programok, melyek célja energiatakarékossá tenni az épületeket – a hőszigetelés korántsem csupán a polisztirén-lapok felragasztásából áll.
Egy tömbházlakás energiamérlege
Romániában az EU-átlagnál kétszer több energia fogy melegvíz- és fűtésre. Egy átlagos, a 70-80-as években épült tömbházlakás energiamérlege a következőképpen alakul:
fűtés 55%
villany 14%
földgáz 10%
meleg víz 21%
A szakszerű eljárás során első lépésben felmérnek minden energiahordozót, ami az épületbe bekerül: villanyt, földgázt, meleg vizet, fűtőanyagot – ezt aztán lebontják, megvizsgálva, hol a legnagyobbak a veszteségek. Felmérik például a szabadban futó meleg víz-csövek veszteségeit, illetve megvizsgálják az épület falainak szerkezetét és a statikai állagát. Ez alapján pedig kiszámítják, milyen vastagságú kell legyen a külső szigetelés ahhoz, hogy elérjék a kormányprogram által előírt 100 Kw/négyzetméter éves energiaszükségletet.
Persze annál jobb, minél vastagabb a szigetelés, csakhogy a kezdeti befektetés többe is kerül. Épp ezért érdemes utánaszámolni, és megtalálni azt az optimális vastagságot, ahol a leggyorsabban megtérül a befektetés. A munkálatok következő lépése a szigetelés elkezdése – és ez korántsem csak a külső falakra korlátozódik: a hőveszteség legnagyobb hányada (30-40 százalék) a tetőn keresztül távozik, ezért annak a szigetelése nagyon fontos. Szigetelik továbbá a legalsó szintet, a tömbházban futó meleg vizes csöveket, és hővédő ablakokra cserélik a hagyományos ablakokat.
Termofotográfiával ellenőrzik, hogyan alakulnak a hőveszteségek
A falak polisztirénnel való burkolása sem annyira egyszerű, mint azt gondolnánk A falnak egészségesnek kell lennie, tehát a morzsolódó vakolatot először javítani kell. Nem mindegy aztán hogy a külső hőmérséklet hogyan alakul a lapok felragasztásakor (minimum 5, maximum 26 Celsius fok engedélyezett, másképp a ragasztóanyag megrepedezik), az ablakok körül pedig úgy kell darabolni a polisztirént, hogy a repedések kialakulását megakadályozzák. A rögzítés módja sem mindegy: a lapok egyszerűen leeshetnek az évek során, egy-egy nagyobb szélviharban.
A munkálatok végén ellenőrzik is a szigetelés minőségét: termofotográfiát készítenek, melyen elemzik a hőveszteségeket. A munkálatokat kizárólag minőségbiztosítással rendelkező cégek végezhetik, a munkát mérnök vezeti, a megrendelő részéről pedig műszaki ellenőr felügyeli. Ez a procedúra minden, az Országos Hőszigetelési Programban részt vevő tömbház esetén.
A kormány által indított program egyedüli hátránya, hogy senki nem tudhatja biztosan, mikor “kerül sorra”. Ennek oka az, hogy munkálatok összértékének 80 százalékát a kormány, illetve az önkormányzat finanszírozza, ami azt jelenti, hogy a a kivitelezés mindig függ az épp rendelkezésre álló pénzösszegtől. Idén például tudomása szerint 23-24 tömbházat szigetelnek a program keretein belül Kolozsváron.
A kormányprogrammal párhuzamosan sokan “saját szakállukra” elkezdték szigetelni a tömbházaikat, illetve a saját lakásaikat. Ha a polisztirén-lap elég vastag és megfelelően van rögzítve, ha nem is olyan hatásos mint egy teljes körű szigetelés, mindenképpen pozitív változást idéz elő.A magán úton dolgozóknak – hogyha nem végeznek számításokat a szigetelés megkezdése előtt – “biztos ami biztos” alapon a 10-15 centi vastag lapokat kellene felragasztaniuk. A vékonyabb lapok nem biztos hogy kellőképp szigetelnek majd, sőt, előfordulhat hogy a szigetelt lakás falai penészedni kezdenek.
További szempontok
- Nyugat-Európában nem polisztirénnel, hanem poliuretán habbal szigetelnek. Utóbbi előnye, hogy 25 százalékkal gyorsabbak a munkálatok, a poliuretán hab garanciaideje a polisztirén duplája (20 év) és kétszer jobban is szigetel
- felmerül, hogy a hőközpontok veszteségeit ki fogja finanszírozni, hogyha minden tömbházat leszigetelnek? Várható, hogy a hőközpontok jövedelmei megcsappannak
- a tömbház alapos felmérése nélkül elvégzett szigetelés a frissen festett homlokzat mögé rejtheti az épület strukturális gyengeségeit, melyek így kijavítatlanok maradnak
Érdemes odafigyelni arra, hogy a lapokat szakszerűen rögzítse a kiválasztott cég. Azért fontos az ellenőrzés, mert az ilyen szolgáltatásokat ajánló vállalkozások túlnyomó részének semmilyen tapasztalata nincsen szigetelések terén. A munkások nem rendelkeznek szakképesítéssel, és rendszerint mérnök sem felügyeli a munkát. Sem a tetőt, sem pedig a csöveket nem szigetelik, nem tartják be a törvényes előírásokat, és ennek ellenére ugyanolyan árban dolgoznak, mint amennyiért az Országos Hőszigetelési Programban részt vevő tömbházakat szigetelik.
A sufnicégek nem értenek hozzá
Ezek a cégek rendszerint adnak ugyan néhány év garanciát az elvégzett munkára, de kérdés, hogy a kivitelezőt 2 év múlva meg lehet-e majd találni; ugyanígy nem biztos, hogy a vállalkozásnak lesz majd pénze újraszigetelni egy rosszul szigetelt tömbházat. “A legjobb garancia a becsületesen elvégzett munka” a lakók sem igen tudják, mi a szigetelés lényege: az erről szóló gyűléseken sokszor az egyedüli vitatéma az, hogy milyen színűre fessék majd a leszigetelt falakat. Az a közkeletű vélekedés, hogy a polisztirén-lapok felragasztásával le van tudva a tömbház hőszigetelése
Ami a falak belső szigetelését illeti, ennek egyedüli előnye, hogy kényelmes: nem kell több emeletnyi magasságban, állványokon dolgozni, hanem akár saját kezűleg is megcsinálhatja bárki. A belső szigetelésnek a nagy hátránya ugyanakkor, hogy többé nem hasznosulhat a falak hőtároló képessége: a fal nem fűti vagy hűti többet a szobát, hiszen szigetelve van.
A tömbház szigetelésére azonban mindenképpen érdemes pénzt költeni. A jelenlegi energiaárakkal a befektetés átlagosan 7 év alatt megtérül. A szigetelés szavatossági ideje 10 év, azonban ez nem azt jelenti, hogy egy szakszerűen rögzített burkolat 10-15 év múlva tönkremenjen. A polisztirén élettartama gyakorlatilag korlátlan, tehát a szigetelést hosszútávú befektetésként lehet kezelni.
Az eredmény: 50%-al kevesebb energiafogyasztás
Nyugat-Európában az 1973-as energiaválság után kezdődtek az országos szintű szigetelési munkálatok. A hatóságok különféle adókedvezményekkel, állami kölcsönnel, illetve olcsóbb energiaárakkal vették rá a lakosságot, hogy szigeteljék az épületeket. Az eredmény:
2001-ben Németországban 65%-al kisebb volt az energiafogyasztás, mint 1978-ban. 1994-ben Olaszországban 40%-al volt kisebb az energiafogyasztás az 1978-as adathoz képest. 1997-ben Ausztriában 55%-al volt kisebb az energiafogyasztás, mint 1984-ben, 2001-re Franciaországban 60%-al sikerült csökkenteni az energiafogyasztást, 1974-hez képest.
2010. március 16., kedd
2010. március 15., hétfő
2010. február 14., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)